Megkezdődött a határszemle !

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírja, hogy a termőföldet a művelési ágnak* megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy megakadályozni a gyomnövények megtelepedését. A szemlén törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási** és mellékhasznosítási*** kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

A szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. A részletes felhívás itt érhető el.

Tovább>

*művelési ág: szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Erdőtörvényben meghatározott erdőnek minősül.

** mellékhasznosítás: a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen el kell végezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza.

*** ideiglenes hasznosítás: Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig gyommentesen tartani.

 

IV. ORSZÁGOS SZŐLÉSZ – BORÁSZ KONFERENCIA

A Konferencia a gyakorlat-orientált szőlészeti és borászati ismeretek innovatív tudásátadó fóruma, a tudományos kutatások által alátámasztott, tényszerűen igazolt eljárások megosztásának és megvitatásának céljával megtartott rendezvény. A szervezők nem titkolt célja ugyanakkor az is, hogy közel hozzák egymáshoz a kutatási és oktatási műhelyek képviselőit és a termelésben dolgozókat, megteremtve a párbeszéd és a közvetlen visszacsatolás lehetőségét az ágazat különböző részterületei között. Az előadók és a korreferátumokat tartó szakemberek ezért olyan szakmai tudományos és gyakorlati eredményeket, témaköröket mutatnak be, amelyek a mindennapi munkavégzés során kézzelfogható előnyöket biztosítanak a termelés, a fejlesztések megvalósítása, vagy épp a költségmegtakarítás terén.

tovább> https://www.hnt.hu/iv-orszagos-szolesz-borasz-konferencia-2/

XXIV. Kunsági Borverseny

2022. május 6-án Kiskunhalason került megrendezésre a XXIV. Kunsági Borverseny.

A borversenyre nevezett 244 terméket hét bíráló bizottság értékelte.

A termelőnkénti eredménylista letölthető itt>

A termelők részletes eredményei letölthetők itt>

Kunsági Borverseny

XXIV. Kunsági Borverseny

Kiskunhalas, 2022. május 5.

A borversenyre 44 termelő 244 mintával nevezett. A termékek megoszlása: fehérbor 135, rozébor 54, vörösbor 43, gyöngyözőbor 5, habzóbor 1, pezsgő 5, párlat 1

Borverseny elnöke Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campus igazgatója, társelnöke Frittmann János, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke. A bírálat 7 bizottságban történt, 100 pontos rendszerben. A legeredményesebb termelő a borvidék vándordíjában részsül. Az aranyérmes fehér-, rozé- és vörösborok közül kerülnek kiválasztásra azok a termékek, melyeket a borvidék nevez a Bács-Kiskun Megye Bora címre. A díjak átadására a borvidék egy később megrendezésre kerülő rendezvényén kerül sor.

A borversenyen egy nagyarany, 65 arany, 158 ezüst és 18 bronzérmes helyezés született.

A borversenyen arany és ezüst érmet nyert termékek listája olvasható itt>

 

Meddig dől be a borkereskedelem?

 

Két hír járta be a napokban a magyar sajtót, nem annyira címlapon, de azért elég nagy feltűnést keltve. Az egyik az Ital Magyarország körüli kálváriát, a másik a BAR:24 álmának hirtelen szertefoszlását hozta, ami  a magyar boros hírek hirtelen koncentrációját jelentette. Mit olvashatunk ki mindebből?

Laikusként mondhatnánk azt, hogy a borkereskedelem veszélyes játszma, ahol a sok pénz, jelentős háttér és a borászok bizalma sem elegendő a sikerhez. De ez csak a felszín. Nem megyünk bele mélyebben a sztorikba, csak épp megkarcoljuk a felszínt, mit van a fentiek mögött, alatt, kinek hogy tetszik.

Alapvetően az elég keveseknek, hogy ezek a cégek elég sok borászatot hagytak cserben, ígéretekkkel vagy pénzekkel egyaránt.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter segítségét kéri 33 neves magyar borászat, miután csődöt jelentett az Ital Magyarország Kft. (IMO) - idézzük fel az első hírt, ami tegnap söpört végig fb-hírvonalamon.

Engem egy kicsit a devizahitelesek kárpótlására is emlékeztet ez a sztori, ahol a magasabb hozam/eladás reményében megbíznak a cégek egy olyan vállalkozóban, akinek az előző italforgalmazó cége 2015-ben ért csúfos véget, felszámolással, 2012 óta többszázmilliós NAV-tartozást görgetve maga előtt.

Miért is kell ide állami segítség? Korrekt felszámolás kell! Mennek ugyanakkor a mendemondák szakmai körökben, hogy azért az IMO becsődölése nem volt hirtelen és az is, hogy a szándékos becsődöltetés gyanújától sem mentes a sztori. De ezt majd a nyomozó hatóságok eldöntik.

Szóval még egyszer: minek ide állami segítség? Ismerték a partnert, tudták az előéletét, mégis vakon megbíztak benne? Nos, ennek a kockázatát is viselni illik.

Mondom ezt úgy, hogy elítélem azt a magatartást, amit az IMO vitt végbe (nekünk is volt médiaszerződésünk, minimális kárral írhatjuk le a tartozásukat, icipicit megéreztük, hogyan is működtek) és aminek a kárát most sok-sok magyar pince látja. Sajnálom őket, őszintén. De akkor sem közpénzből kellene ezt megtenni, hanem megvárni az ügy végét és a cég/tulajdonosok vagyonából kárpótolni.

Más módszerrel húzta el a rolót egy másik borforgalmazó. A BAR:24 esetben a cég közölte, hogy befejezi a tevékenységét és minden beszállítóját, partnerét kifizeti. Reméljük, ez így is lesz. Mondjuk eleve bizományban vették át a borok jelentős részét, így a hitelezők itt jórészt borban kapják meg jogos jussukat.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, a mádi Juliet Victor pincészet tulajdonosa (más magánbefektetőket is bevonva) 2020 végén indította el a mintegy 500 milliós befektetéssel kistafírozott BAR:24 nevű online borbárt/borboltot. A biznisz nem igazán jött be, a BAR:24 arctalan és csendes játékos maradt (hiába ajánlott zenéket a borok mellé), az online borpiac reformját sem ez a vállalkozás hozza majd el, hiszen április 26-án beszüntették tevékenységüket.

A pandémia két éve alatt sokan jövendölték meg, hogy most érezik el a borpiac megtisztulása (is), pincészetek és forgalmazók koncentrációját jósolva, ez eddig visszafogottan érvényesül, a BAR:24 nem lett/volt az online borpiac meghatározó szereplője (viszont villámgyorsan égetett el mindenki másnál több pénzt alig másfél év alatt), az IMO csődje viszont figyelmeztető jel a borászoknak is, hogy van ugyan értékesítési kényszer, de azért még nem minden szerződést kell aláírni és nem kell minden ígéretben feltétel nélkül hinni. A piac nem kegyelmez és a fogyasztók feledékenysége sem végtelen.

Győrffy Zoltán

Forrás: Pécsi Borozó