2020 tavasza a borvilágban
- Részletek
- Megjelent: 2020. máj. 15. péntek, 04:26
- Találatok: 28953
Helyzetkép
Kína az elmúlt években a világ egyik leggyorsabban fejlődő borpiaca volt. A termelés és a fogyasztás dinamikusan nőtt – bár a múlt évben megtorpanni látszott –, és a folyamatos telepítéseknek, valamint a hagyományos nagy bortermelő országoktól átvett know-how-nak köszönhetően egyre több és jobb minőségű bort állítottak elő. A legfontosabb borexportőr országok jelentős kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Kínával, és óriási mennyiségeket szállítottak a távol-keleti piacra. A járvány miatti leállás ellenére 2020-ban várhatóan Kína lesz a második legnagyobb borfogyasztó ország, és a legnagyobb e-piac mintegy 850 millió online vásárlóval, ami a népesség közel 60%-ának felel meg.
A koronavírus-járvány Kínából indult. A komoly korlátozások bevezetése drasztikusan lecsökkentette a kereskedelmi forgalmat, ezzel együtt a borszállítást is. Ez elsősorban Ausztráliát (35%-os részesedés a kínai borimportból), Franciaországot (29%) és Chilét (14%) érintette érzékenyen. Ausztrália teljes bortermelésének 20%-át szállította Kínába, de az év első két hónapjában ez a forgalom a tizedére esett vissza.
A koronavírus-járvány másik nagy központja Észak-Olaszország, ahol hetek óta szinte megállt az élet. A szállodák és éttermek borforgalma a tizedére esett vissza, de a szupermarketek egyelőre tartják magukat, ahogy az észak-európai országokba irányuló export is. Közben a mintegy 1,3 millió embert foglalkoztató ágazat megmentésére új intézkedések bevezetését tervezik: az egyik legnagyobb szakmai szervezet 3 millió hektoliter generikus bor önkéntes lepárlásáról szóló javaslatot nyújtott be a kormány részére. A lepárlással keletkező ipari alkoholt egészségügyi célokra ajánlanák fel. A denaturált szesz iránti kereslet az elmúlt időszakban közel háromszorosára (186%-kal) nőtt Olaszországban. A terv emellett további 3 millió hektoliterrel csökkentené a bor előállítást azzal, hogy legalább 30 ezer hektárnyi területre biztosítanának zöldszüretet. A szervezet javasolta, hogy a borágazatban működő valamennyi, a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozzanak külön adó- és társadalombiztosítási kedvezmények. Végül kommunikációs kampány indítását javasolja a borral együtt történő élelmiszerfogyasztás népszerűsítésére.
Az intézkedések célja a lecsökkent kereslet miatt bennmaradó készletek minimalizálása annak érdekében, hogy a következő szüretből előállítandó boroknak helyet csináljanak. Emellett el szeretnék kerülni, hogy a felhalmozott készletek túlkínálatként jelenjenek meg a piacon, ezzel csökkentve az árakat. Az olasz borászatok közben új ötletekkel állnak elő annak érdekében, hogy a kieső forgalmat minimalizálják, különféle módszereket keresnek a kereskedelmi tevékenységeik egy részének újramodellezésére: fejlesztik a pincészetek és az ültetvények online virtuális túráit, ösztönzik a látogatást vagy egy korábbi látogatás emlékének felidézését a távol maradó turisták számára. A legtöbb termelő kereskedelmi támogatást kínál ügyfeleinek promóciós tevékenységekkel, és szükség esetén rugalmas fizetési határidőket vezetnek be. Új hashtageket találnak ki, melyek alatt a fogyasztók megoszthatják olasz borfogyasztási élményeiket, képeiket a közösségi hálón.
A vírusfertőzéssel leginkább érintett két ország, Kína és Olaszország szorosabbra fűzte kereskedelmi kapcsolatait, és elindított egy új internetes felületet az olasz borok reklámozására és online vásárlásának megkönnyítésére Kínában. Olaszország jelenleg kb. 6%-kal részesedik a kínai borimportból, ugyanakkor úgy tekint Kínára, mint a jövő piacára, ezért az ottani fogyasztók ízlésére fókuszál, azt próbálja kiismerni. Az olaszok a jelenlegi elzártságot nem passzív időszaknak tekintik, hanem úgy látják, itt az ideje, hogy megvizsgálják a jövőbeli lépéseket, és felkészítsék magunkat arra, hogy ezeket a lehető leghamarabb végrehajtsák.
Spanyolországban egy rendelet előírja a védekezésben használt anyagok és eszközök, valamint előállításukra alkalmas alapanyagok (pl. alkoholtartalmú termékek) készletének és a termelési kapacitásnak a bejelentését. A borászatok felajánlották segítségüket (lepárló-kapacitásukat és akár üzemüket is) a krízishelyzetben egészségügyi alkohol és alkoholos hidrogélek előállításához.
Franciaország legfontosabb exportpartnere az Egyesült Államok, a teljes borkivitel mintegy 20%-át veszi fel, értékben pedig tavaly elérte az 1,3 milliárd eurót. A dinamikus növekedés azonban 2019 utolsó negyedévében megtorpant, miután az USA 25%-os büntetővámot vezetett be egyebek között a francia borokra. Az angol piacon a forgalom 7%-kal, 1,2 milliárd euróra növekedett 2019-ben, azonban az értékesítés volumene itt is visszaesett a második félévben, mivel a fellendülés oka a brexit bizonytalanságai miatti túlzott felhalmozás volt. Kínában a francia borok forgalma 14,7%-kal, 473 millió euróra csökkent, a kínai kereslet visszaesése és a piac nagy hányadát lefedő ausztrál borok teremtette versenyhelyzet miatt. Ezek az okok vezettek oda, hogy Franciaország új piacok után nézzen. A Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az export mennyiségben 9,8%-kal, értékben pedig 11,7%-kal bővült. Hasonlóan növekedett a kanadai export, és az új távol-keleti piacokon (pl. Vietnam) is javulnak az ország kilátásai. Franciaország emellett az európai piacokon is növelni tudta forgalmát az elmúlt időszakban, így Svájc (+8,5%), Olaszország (+10,6%) és Spanyolország (+12,9%) irányába is nőtt francia borkivitel.
Az országban még nyitva tarthatnak a pincék, ha betartják az egészségügyi előírásokat, azonban vannak olyan pinceszövetkezetek, amelyek kérték a tagjaikat, hogy szüneteltessék a vendégfogadást. Közben az Instagramon #LaVigneContinue hashtaggel a borászok megoszthatják mindennapjaikat a világgal, képeket tölthetnek fel a szőlőről, hogy mutassák: a járvány idején sem állt meg az élet a francia borászatokban. A házhoz szállítási szolgáltatást felfejlesztik és kiterjesztik, így bárki hozzájuthat a borokhoz az otthonában is – akár úgy, hogy maga a borász szállítja azt ki.
A világ borpiacain bizonytalanságot teremt a vírushelyzet, sokan kivárnak, hogy mi fog történni a következő hetekben-hónapokban. A lédig borpiacon a kaliforniai, francia, spanyol borok ára még tartja magát, de az argentin és általában az amerikai borok ára negatív trendet mutat. Ugyanakkor egyes olasz és chilei borok ára emelkedik.
A kulcsfontosságú fogyasztói piacokon a kereskedők a borvásárlás növekedését tapasztalják. A koronavírus terjedésével a fogyasztók egyre több bort vásárolnak a boltokban (felkészülnek a teljes lezárásra), emellett azonban a vásárlási szokásaikat is megváltoztatják. Virágzik az online értékesítés, az emberek a beszerzés olyan csatornáit használják, amiket azelőtt soha. A régiek mellett egyre több az új vásárló. Az átlagár csökken, a mennyiség nő. Az angol és amerikai vásárlók érdeklődése elsősorban a francia és olasz borok iránt nőtt – az élelmiszerkereslet növekedése a borpiacra is begyűrűzött, a kereskedők a mostani forgalmat a karácsonyihoz hasonlítják. Európa északi részén ugyanakkor mérsékelt a növekedés az online borpiacon – ezek az országok kissé késleltetett reakciót mutatnak a felhalmozási láncban. A borkereskedelem leginkább Olaszországban szárnyal, a forgalom több mint háromszorosára nőtt a legnagyobb városokban. Ráadásul a vásárlók nemcsak gyakrabban vásárolnak, de többet is költenek.
A járvány kiváltotta válság azonban nem csak az előállítás és a fogyasztás oldaláról érinti a termelőket. A hírek szerint szinte valamennyi nagy gépgyártó leállította vagy minimálisra csökkentette a gyártást, részben, hogy védje alkalmazottai egészségét, részben, mert az alkatrész-beszállítók is leálltak. Ezért egyes szakmai szervezetek aggódnak, hogy a beinduló zöld munkákhoz szükséges gépek beszerzési lehetőségei szűkülni fognak.
Munkaerő tekintetében is szűkült a piac: azok az országok, ahol jellemzően külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak, a járvány idejére elrendelt határlezárások miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek. Olaszországban például a mezőgazdasági munkások mintegy 36%-a külföldi (jellemzően román) vendégmunkás, összességében kb. 200 ezer ember. Az Európai Unió sürgősséggel hozott határozatot a mezőgazdaságban alkalmazott külföldi munkaerő szabad utazásáról a koronavírus-járvány idején, annak érdekében, hogy a zöldségek és a korai gyümölcsök betakarítása, valamint a zöld munkák elvégezhetők legyenek. Az intézkedés európai szinten mintegy 700 ezer – 1 millió munkavállalót érint.
A déli féltekén beérett a szőlő, nagyrészt le is szüretelték. Ausztráliában a kormány az alapvető ágazatok közé sorolta a teljes mezőgazdaságot, így a szőlő- és borágazatot is, amelynek működését biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő, az áruszállítás és az alapanyag-ellátás ezen ágazatok számára a Covid-19-válság idején is fennáll, a termelés minden szempontból változatlanul folytatódik.
Dél-Afrikában a kormány drasztikus intézkedéseket tartalmazó katasztrófakezelési törvényt léptetett életbe a koronavírus-járvány kapcsán. Április 16-ig (március 16-tól egy hónapra) leállították a bor és a szeszes italok gyártását és értékesítését. Az ország mezőgazdasági miniszterének döntése szerint a bor nem tartozik az alapvető élelmiszerek közé, ezért a szőlőben, valamint a pincében végzett munkának le kell állnia. Ugyanakkor a törvény az elsődleges mezőgazdasági termékek pazarlásának megakadályozása szempontjából elengedhetetlen műveletek és tevékenységek végzését biztosítja, így a szőlő elvileg leszüretelhető.
Új-Zélandon szintén minden tevékenységet korlátoztak, amely nem alapvető fontosságú. A szüret azonban szinte véget ért, és mind mennyiségben, mind minőségben nagyon jónak mondható.
Chilében is nagyrészt pincékbe került már a szőlő. A dél-amerikai országban a betakarítás több mint 200 ezer embernek ad munkát. Mivel azonban szinte nem létezik belső borpiac, a nemzetközi kereskedelem visszaesése kiszámíthatatlan következményekkel járhat.
Argentína 24 gazdasági ágazat, köztük a mezőgazdaság, és így a szőlő- és borágazat működését is fenntartja. A probléma itt a bortermelők és a szőlőmunkások szakszervezete közötti heves konfliktus, amelynek oka a kormány által előírt higiéniai protokollok betartásának teljes hiánya a vállalatoknál.
Az európai országokban jellemzően korán kezdődött a tavasz, a szőlő gyorsan megindult, és a bomló rügyeket a kora tavaszi fagyok veszélyeztetik. Franciaország több régiójában (pl. Nantes, Bordeaux, Languedoc-Roussillon) olajfáklyákkal és szélturbinákkal próbálták védeni az ültetvényeket, mivel március második felében komoly lehűlés érte el az országot, és újabb hideghullámok érkezésére is számítanak. Egyes területeken a kár 20-30%, de néhol akár 100% is lehet. A termelők közül többen már tavaly is elvesztették termésük 30-50%-át a tavaszi fagyok miatt, és félő, hogy ebben az évben is hasonló helyzetbe kerülnek. Május végéig, a fagyosszentekig készen kell állniuk a hasonló védekezésre.
Olaszországon is hideghullám söpört végig. A hó és a jég Puglia és Észak-Campania területén okozta a legsúlyosabb károkat, de Szardínia területén is jelentősen károsította a szőlőt, Szicília keleti részén pedig a heves esőzések miatti árvizek veszélyeztetik az ültetvényeket. Egyelőre tart a károk becslése, de a gyümölcs- és zöldségágazat akár 50-70%-os kárt is szenvedhetett. A szőlő esetében a problémát a korai rügybomlás jelenti, az apró levelek, hajtások helyenként akár teljes egészében elfagytak.
(EU) 2020/601 végrehajtási rendeletet
- Részletek
- Megjelent: 2020. máj. 14. csütörtök, 15:50
- Találatok: 29478
Az Európai Bizottság 2020. április 30-i hatállyal kihirdette a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek érvényességére és a tervezett újratelepítés esetén történő kivágás tekintetében eltérő szükséghelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2020/601 végrehajtási rendeletet.
A Covid-19 járvány miatt kialakult helyzetre tekintettel az 2020/61-es rendelettel Európai Bizottság lehetővé teszi a 1308/2013 EU rendeletben előírt intézkedésektől történő eltérés alkalmazását az új szőlőültetvények telepítésére, valamint az újratelepítési engedélyekre vonatkozóan az alábbiak szerint:
- A 2020-ban lejárt, vagy lejáró új telepítési engedélyek és újratelepítési engedélyek esetében meghosszabbítják azok érvényességi idejét, így azok egységesen 2021. április 30-án járnak le.
- A 2020-ban lejárt vagy lejáró telepítési engedélyekkel rendelkező szőlőtermelőkre nem vonatkozik a három éves érvényességi időn belül fel nem használt engedélyekre megállapított igazgatási szankció, amennyiben 2020. december 31-ig tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról, hogy engedélyükkel nem kívánnak élni, és nem áll szándékukban engedélyük érvényességét 2021. április 30-ig meghosszabbíttatni.
- Lehetővé válik a kivágás határidejének meghosszabbítása a szőlő tervezett újratelepítése esetén (amikor a kivágás az érintett területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig megtörténik, vagyis a szőlő termőre fordulásáig párhuzamosan művelik a leváltani szánt és az új ültetvényt). Amennyiben a kivágásnak legkésőbb 2020-ban meg kell történnie, a szőlőtermelő kellően indokolt kérelmére a tagállamok legfeljebb 12 hónappal (2021. április 30-ig) meghosszabbíthatják a kivágás határidejét azokban az esetekben, amikor a koronavírus-járvány miatt a kivágást nem lehetett elvégezni. A határidő-hosszabbításban részesülő szőlőtermelő sem az újonnan telepített területen, sem a kivágásra váró területen nem jogosult zöldszüreti támogatásra.
NAK/ dr. Sidlovits Diána
PALACKPOSTA 2020
- Részletek
- Megjelent: 2020. máj. 10. vasárnap, 17:27
- Találatok: 29381
Az előrejelzések szerint az Európai Unió borfogyasztása mintegy 8 százalékkal csökken majd az idei szezonban a koronavírus-járvány miatt. A bárok, éttermek és turisztikai szolgáltatások bezárása miatt csökken az európai lakosság borfogyasztási kedve. Bár a borok 70 százaléka a kiskereskedelmi értékesítésben növekvő mértékben fogy, ez nem lesz elegendő az éttermi fogyasztásból kieső bevételek pótlására. A felmérések szerint a fogyasztók ebben az időszakban elsősorban az átlagos árú borokat vásárolták, a pezsgő értékesítése nagyon visszaesett. Magyarországon a „Palackposta 2020” kezdeményessel szeretné elérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az Agrármarketing Centrum, hogy a borokat a fogyasztók online rendeljék meg a termelőktől. Mint közleményükben írják: a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett korlátozások a bortermelőket is nehéz helyzetbe hozták. A borok értékesítéséhez új megközelítésre és alternatív platformok bevonására van szükség.
Súlyos katasztrófát eredményezhet az átgondolatlan erdőtelepítés
- Részletek
- Megjelent: 2020. máj. 06. szerda, 18:38
- Találatok: 29831
Katasztrofális következményekkel járhatnak az átgondolatlan erdőtelepítések címmel az AGRÁRSZEKTOR.hu-n megjelent tanulmány szerint átfogó kutatás bizonyította be, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni. Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.
A tanulmány olvasható a https://www.agrarszektor.hu/fold/katasztrofalis-kovetkezmenyekkel-jarhatnak-az-atgondolatlan-erdotelepitesek.21538.html linken.
Gyászhír
- Részletek
- Megjelent: 2020. április 26. vasárnap, 16:19
- Találatok: 30812
2020. május 5-én a jánoshalmi Kápolnás temetőben örök nyugalomra tért.
A szőlőtermesztők és borászatok is mentesülnek a munkáltatói járulékfizetési kötelezettség alól
- Részletek
- Megjelent: 2020. április 13. hétfő, 07:41
- Találatok: 27054
„A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának Elnöksége – a kormánynak a koronavírus világjárvány okozta nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében hozott intézkedések értékelését követően – 2020. március közepén kérte a járulékmentesség kiterjesztését a szőlő-bor ágazat szereplői részére. A Magyar Közlöny 71. számában (https://magyarkozlony.hu/…/c5c5bf027c6a87b58563…/megtekintes) megjelent a 97/2020 Kormány rendelet, amely kiterjesztette a járulékfizetési mentességet a szőlőbor termelőkre (TEÁOR: 11.02) és szőlőtermelőkre (TEÁOR: 01. 21.). Ennek értelmében a szőlőbor termelése és szőlőtermesztése ágazatokban tevékenykedő foglalkoztató a 2020. március, április, május és június hónapokra
A) mentesül:
– a szociális hozzájárulás adó,
– a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.
B) Továbbá a rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett foglalkoztató esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada.”
C) A foglalkoztató foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy, egyéni vállalkozó és a Tbj. szerinti társas vállalkozó esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.”
D) Vonatkozó kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekintendő kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összege azon KATA-s adóalany (kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany) esetén, aki a szőlőbor termelése és szőlőtermesztése szerinti tevékenységet főtevékenységként folytatja.
XXV. Kadarka Nagydíj - 2020
- Részletek
- Megjelent: 2020. március 19. csütörtök, 08:46
- Találatok: 25972
A Kadarka Nagydíjat az M.R. Vinogradi Szerbiai vállakozás 2015-ös évjáratú Szabadka-Horgosi homokvidéki Fantazija nevű Kadarka bora nyerte.
A II. legszebb Kadarka címmel az Umenhoffer Pince 2019-es Hajós-Bajai Fehér Kadarkáját tünették ki.
A III. legszebb Kadarka címet Gere Tamás & Zsolt Pincészete kapta 2017-es Villányi Kadarka dűlőválogatás boráért.
Kiemelkedően szerepelt a Kiskőrösi Petőfi Sándor Evangélikus Iskola borász tanulója, Maráz Annabella aki a 2019-es Kadarka siller borával a, mely szintén aranyérmet szerzett.
Díjazottak voltak még a Szentpéteri Borpince, István Borház, Martinkovics Tibor, Koch Csaba, Toronyi György, Prantner Pince, valamint a Császár Pince.
Eredmények>
Növényegészségügyi védekezés támogatása
- Részletek
- Megjelent: 2020. március 11. szerda, 06:59
- Találatok: 30215
Megjelent a Magyar Államkincstár 7/2020. (II. 7.) számú KÖZLEMÉNYE a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásáról szóló 9/2016. (II. 15.) FM rendelet szerinti támogatás igényléséről és a 2020. évi „Támogatási kérelem” nyomtatvány közzétételéről
Benyújtás határideje: 2020. március 1. és március 31. között
Támogatás célja:
A szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásnak a célja, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma) fertőzést terjesztő kártevők kiemelten az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni növényvédőszeres védekezés költségéhez vissza nem térítendő támogatást biztosítson.
Benyújtás módja:
A támogatás igénybevételéhez szükséges követelményeket, valamint a kapcsolódó kérelem-nyomtatványokat tartalmazó 7/2020. (II. 7.) számú Kincstár közlemény az Államkincstár honlapján érhető el, az alábbi linken: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/7-2020-ii-7-szamu-kincstar-kozlemeny
2020. március 1-31. között szükséges a támogatási kérelmek benyújtása (Magyar Államkincstár Piaci és Nemzeti Támogatások Főosztálya 1476 Budapest, Pf. 407. címre) postai úton a Magyar Államkincstárhoz.
Támogatás összege:
A támogatás a kijuttatott növényvédőszer vételárának, illetve a gépi bérmunka-szolgáltatás díjának legfeljebb 75%-a lehet, legfeljebb 12.000 Ft/ha, de kérelmenként maximum 240.000 Ft összegben.
A támogatásra jogosító növényvédőszeres védekező tevékenység időszaka (mind a megelőzés, mind a betegség felszámolása kapcsán) idén 2020. május 1-től július 31-ig tart.
Kifizetési kérelem benyújtása:
A kifizetési kérelmek a szőlőültetvényben elvégzett növényvédőszeres kezeléseket követően, de legkésőbb tárgyév augusztus 15-ig nyújthatók be a növényvédelmi hatósághoz a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon.
A támogatás a NÉBIH által működtetett növényvédőszerek adatbázisában is szereplő amerikai szőlőkabóca elleni rovarölőszerre vehető igénybe. (https://novenyvedoszer.nebih.gov.hu/Engedelykereso/kereso)
Határidők:
- Támogatási kérelem benyújtási időszaka: március 1. és március 31.
- Védekezési időszak: a tárgyév május 1-től július 31-ig terjedő időszaka.
- Kifizetési kérelem benyújtási határideje: augusztus 15.
A támogatás teljes leírását és részletes feltételeit a 9/2016 (II.15.) FM rendelet tartalmazza.
BORPROMÓCIÓ
- Részletek
- Megjelent: 2020. március 05. csütörtök, 09:15
- Találatok: 29491
A 2/2020. (II. 28.) AM rendelet alapján 2020. március 12-től van lehetőség programjavaslatokat benyújtani az Agrárminisztérium részére az EU területén végzendő tájékoztató kampányok támogatására. Ideértve a Magyarország területére tervezett projekteket is.
Az április 30-ig nyitva álló időszakban nem a benyújtás sorrendje, hanem a programjavaslatok tartalma és minősége fogja meghatározni a támogathatóságot a rendelet szerint.
Duna borrégió belpiaci promóciós terve
Duna borrégió külpiaci promóciós terve
Tisztelt Szőlőtermelők, Tisztelt Borászok !
- Részletek
- Megjelent: 2019. december 21. szombat, 13:29
- Találatok: 33754
Tapasztalatom szerint az ágazatban tevékenykedők nem munkaként, hanem hivatásként tekintenek a borkészítésre. A magyar szőlőtermelők és borkészítők tisztában vannak vele: a jó bor meghálálja a rá fordított időt és törődést. Agrárminiszterként pedig úgy hiszem, a tárcának is ugyanilyen gondoskodó figyelemmel kell vizsgálnia és támogatnia a borágazatot. Ebben a szemléletben dolgoztunk az elmúlt egy évben, ami Önöknek hála rendkívül sikeresen zárhatunk.
A Vidékfejlesztési Program keretében eddig 35 milliárd forint beruházási támogatást ítéltünk meg a borászatok számára. Az Agrárminisztérium idén januárban megnyílt újabb, mintegy 50 milliárd forintos keretösszegű, élelmiszer-feldolgozást támogató felhívásán belül 10 milliárd forintot különítettünk el a borászati üzemek fejlesztésére.
Biztos vagyok benne, hogy a következő években meghatározó lesz a magyar borok értékesítését célzó 3,5 milliárd forint forráskeretű promóciós támogatási program is, amely segíteni fogja a magyar borok hírnevének öregbítését és népszerűsítését Magyarországon és külföldön egyaránt.
Tudom, hogy egy nehéz és dolgos évet zárunk most, de nem kételkedem a magyar szőlőtermelők és borászok szakértelmében és lelkesedésében. Úgy gondolom, 2019 még közelebb hozott minket egymáshoz és hozzáállásunk, munkaszeretetünk előrébb vitt minket a közösen kijelölt utunkon.
Nagyon köszönöm, hogy egész évben számíthattam Önökre és kívánom, hogy 2020-ban újabb sikereket könyvelhessünk el.
Dr. Nagy István
A 2019. Év Bortermelője díj nyertese
- Részletek
- Megjelent: 2019. december 07. szombat, 10:36
- Találatok: 35066
2019. december 5-én 12 órakor, sajtótájékoztató keretében kihirdették a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. A Magyar Bor Akadémia által gondozott
„Év Bortermelője Magyarországon” cím
nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.
A díjért versengők közül, a jelölés során a hat legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben):
Borbély Tamás (Badacsonyi borvidék)
Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Koch Csaba (Hajós-Bajai borvidék)
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
Nyúlné dr. Pühra Beáta (Etyek-Budai borvidék)
21. Miklós Napi Borverseny
- Részletek
- Megjelent: 2019. december 07. szombat, 09:25
- Találatok: 3463
360 rozé bort kilenc bizottságban értékeltek Kunszentmiklóson a hagyományos, Miklós Napi Borversenyen.
Az arany és ezüst érmes borok listája letölthető itt>
Tovább: www.rozebor.hu
3,5 milliárd forintos kerettel borpromóciós program indul
- Részletek
- Megjelent: 2019. szeptember 10. kedd, 07:58
- Találatok: 37713
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a borágazatban erős a verseny, a programmal a tárca segíteni kívánja a jó minőségű a magyar borok értékesítését az európai uniós belpiacon, és a harmadik országokban. Feldman Zsolt kiemelte, a magyar borászatok beruházásának, technológiai fejlesztésének támogatására a Vidékfejlesztési Programban eddig 35 milliárd forintot ítéltek meg, és további 10 milliárd forintnyi támogatás bírálata van folyamatban. Az államtitkár kitért arra is, hogy a magyar borászatok az európai borok között sokszínűségükkel tűnnek ki, a Kárpát-medencében pedig csodálatosak az adottságok a bortermelésre.