3,5 milliárd forintos kerettel borpromóciós program indul
- Részletek
- Találatok: 39093
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára úgy fogalmazott, a borágazatban erős a verseny, a programmal a tárca segíteni kívánja a jó minőségű a magyar borok értékesítését az európai uniós belpiacon, és a harmadik országokban. Feldman Zsolt kiemelte, a magyar borászatok beruházásának, technológiai fejlesztésének támogatására a Vidékfejlesztési Programban eddig 35 milliárd forintot ítéltek meg, és további 10 milliárd forintnyi támogatás bírálata van folyamatban. Az államtitkár kitért arra is, hogy a magyar borászatok az európai borok között sokszínűségükkel tűnnek ki, a Kárpát-medencében pedig csodálatosak az adottságok a bortermelésre.
2,5 milliárd forintnyi segítség a szőlőtermelőknek
- Részletek
- Találatok: 37736
Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint országszerte több mint 3.500 hektár termés idő előtti szüretelésével sikerült enyhíteni a piaci nyomást, ennek ellentételezésére október közepéig több mint 1900 termelő összesen 2,5 milliárd forint támogatáshoz jut, ami hatalmas segítséget jelent számukra. Csak a Kunsági borvidéken mintegy 1.900 hektáron 931 termelő döntött a zöldszüret mellett, így 270-280 ezer mázsával csökkent a borvidéki várható szőlőtermés.
ÁTADTÁK A 40. ORSZÁGOS BORVERSENY DÍJAIT
- Részletek
- Találatok: 30623
https://www.orszagosborverseny.hu/results
A Kunsági Borvidék kiemelkedően teljesített mind fehér-, mind pedig rozéborok kategóriájában, hiszen a 41 aranyérmes fehérbor közül 5 érem került a borvidékre, míg a 8 aranyérmes rozé közül két tételt is magukénak tudhatnak az kunsági borászatok. Font Pincészet: 1 arany, 1 ezüstérem, Frittmann Borászat: 2 arany, 1 ezüstérem, Gál Szőlőbirtok: 1 aranyérem, Gedeon Birtok: 1 arany, 1 ezüstérem, Polyák Pincészet: 2 ezüstérem, Szentpéteri Szőlőbirtok: 3 arany, 2 ezüstérem !
ePincekönyv
- Részletek
- Találatok: 31150
Elindul az ePincekönyv projekt megvalósítása, amelynek célja a magyarországi szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, valamint az elektronikus pincekönyv bevezetése – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a budapesti nyitórendezvényen. A szőlő- és borágazatban van az egyik legbonyolultabb adminisztráció egész Európában, ami terhet jelent a gazdálkodóknak és az uniós tagállamok hatóságainak is. Az ePincekönyv projekt a mezőgazdaság digitalizációs folyamatának fontos állomása, ami hozzájárul az összetett adminisztráció egyszerűsítéséhez – fejtette ki az államtitkár. A projekt uniós támogatásból, a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program keretében valósul meg. Nagy Zoltán, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az MTI kérdésére elmondta: a fejlesztésre 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre. A projekt tervezett befejezése 2020 októbere. Az ePincekönyv projekt tervezését és megvalósítását az Agrárminisztérium által vezetett konzorcium hajtja vége, amelynek további tagja a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Feldman Zsolt ismertette azt is, hogy a megvalósításban együttműködő szervezetként vesz részt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A magyarországi szőlő- és borágazat több mint 65 ezer hektáron gazdálkodó, több tízezer termelőt és gazdasági társaságot érintő, a nemzeti össztermékhez jelentősen hozzájáruló szakterület – mutatott rá az államtitkár. Az adminisztrációs rendszer egyszerűsítése, elektronikus útra terelése és az ellenőrzések hatékonyságának javítása mellett kiemelte a jelenlegi, egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetését és az egységes elektronikus felület biztosítását a közigazgatási eljárások támogatásához. Az ePincekönyv-rendszer elindulása az eljárások átszervezése és elektronizálása révén éves szinten több száz millió forintos megtakarítást jelent majd a borászatoknak – hangsúlyozta Feldman Zsolt. Hozzátette, hogy a hatósági feladatoknál is komoly megtakarításokat várnak a projekttől, az ágazatirányítás szempontjából pedig különösen fontos a döntéshozatalhoz szükséges adatok gyors, naprakész rendelkezésre állása. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kiemelte a hazai közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésében az adminisztratív terhek csökkentését, mint mondta, ehhez illeszkedik az ePincekönyv projekt is. A fejlesztéshez a támogatási döntés megszületett, a megvalósítás elindulhat – közölte Nagy Zoltán.
Kitüntették a hazai mezőgazdaságban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket
- Részletek
- Találatok: 40898
Rendhagyó ünnepségen emlékeztek meg az 1848/49-es szabadságharcról, illetve kitüntették a hazai mezőgazdaságban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeztek, és adott át kitüntetéseket Dr. Nagy István agrárminiszter a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Konferenciatermében.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt átvevői között ott volt Kovács László, a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának nyugalmazott titkára.
Kitüntetéséhez gratulálunk, erőt és jó egészséget kívánunk !
MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉSRE SIKERÜLHET ELKERÜLNI, HOGY GYENGÉBB MINŐSÉGŰ SZŐLŐFAJTÁKBÓL IS LEHESSEN BORT KÉSZÍTENI
- Részletek
- Találatok: 41242
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 28-i brüsszeli ülésén az uniós agrárminiszterek megtárgyalták a Közös Agrárpolitika (KAP) borágazatra vonatkozó javaslatait is. Az Európai Bizottság javaslata engedélyezné a borelőállítást az évtizedek óta tiltott szőlőfajtákból. Az ülésen összesen 12 tagállam támogatta a tilalom fenntartását szorgalmazó magyar nyilatkozatot. Jól jelzi a magyar kezdeményezés sikerét, hogy az azt támogató tizenkét tagállam az EU borszőlőtermesztésének több mint 90 százalékát adja. Nagy István a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy ezeket a borelőállítás szempontjából idejétmúlt fajtákat alapos indokkal tiltották ki, amelyek nem változtak. Az ezek között szereplő Othello vagy Noah fajták alkalmasak lehetnek csemegeszőlőnek, azonban a bortermelésbe történő bevonásuk veszélyeztetheti az európai és köztük a magyar borok hosszas erőfeszítések árán elért jó hírnevét és hagyományosan magas minőségét – tette hozzá a miniszter. Nagy István elmondta, vitán felüli, hogy a KAP-nak, és ezen belül a borágazatnak is hozzá kell járulnia a környezet- és klímavédelmi célok megvalósulásához, de erre a korábban okkal betiltott fajták újraengedélyezése nem lehet a megoldás. A javaslat jóval nagyobb kárt okozna az EU-s boroknak minőségi és versenyképességi szempontból, mint amennyit javítana az ágazat fenntarthatóságán. Megfelelő egyensúlyt kell találni, ami jelen esetben a hatályos szabályok megtartása – emelte ki az agrárminiszter.
www.kormany.hu, 2019.01.29
Balla Géza az év bortermelője
- Részletek
- Találatok: 46300
forrás: http://www.ballageza.com/hu/
Dr. Balla Géza a kolozsvári Kertészeti Egyetem Borászati részlegén szerzett mérnöki diplomát 1984-ben.
Azóta a barackai Szőlészeti és Borászati Állami Gazdaság gyakornoki mérnöke, majd főborásza, valamint vezérigazgatója.
1999-ben megalapította saját szőlészeti-borászati vállalkozását
a Wine Princess Kft-t.
2004-ben doktori címet szerzett borászatból a temesvári Agrártudományi Egyetemen.
2008-tól a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem keretén belül a Kertészeti Kar Szőlészeti és Borászati
Tanszékének vezetője, mint egyetemi adjunktus. Számos szakmai tankönyv, valamint szakmai rovatok szerzője.
2004 óta a Magyar Borakadémia Tagja, és első határontúli magyar termelőként választotta a
Pannon Bormíves Céh tagjai közé.
2018- ban az ÉV BORTERMELŐJE
AM rendelete az egyes borászati tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
- Részletek
- Találatok: 33552
Az Agrárminiszter módosította a:
- A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendeletet,
- A borászati üzemek működésének engedélyezéséről, valamint a tevékenységükre vonatkozó higiéniai szabályokról szóló 25/2010. (III. 19.) FVM rendeletet.
- A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról szóló 70/2012. (VII. 16.) VM rendeletet.
- A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához a 2017/2018–2019/2020 borpiaci években igényelhető támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendeletet.
A rendelet letölthető a http://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/287cc639735bcc7d02a4bbe4737b66e764078496/megtekintes linkről.
A Világ borászata
- Részletek
- Találatok: 4220
Dr. Sidlovits Diana 2018. június 19-én Kecskeméten elhangzott előadása letölthető itt>
A borárak emelkedése várható a külkereskedelmi folyamatok és a termelési költségek növekedése miatt
- Részletek
- Találatok: 39198
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sajtóközleménye
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Elnöksége a közelmúltban hónapokban több ülésén is foglalkozott a 2018. évben várható szőlő- és borárakkal. A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is. A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017. évi 250 millió hektoliteres globális bortermelés közel 9%-kal marad el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kis mértékben ugyan, de nőtt (243 millió hl-re). A termelés visszaesés egyik oka, hogy számos nagy bortermelő országban (különösen Európában) 2000 óta lassan, de folyamatosan csökken a szőlőtermő terület nagysága. A másik ok az elmúlt évi fagy- és aszálykárokban keresendő, amelyek főként a nyugat-európai országokban jelentősen károsították a szőlőtermést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben – így fordulhatott elő, hogy Franciaországban 19%-kal, Olaszországban 17%-kal, míg Spanyolországban 20%-kal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, amely hatás a hazai borárakra is kiterjedhet.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot. A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12%-kal javult a 2016. évihez képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18%-os visszaesésének köszönhető. A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak: a kb. 10%-os áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni. A HNT Elnöksége szerint drágulás irányába hat, hogy a bor külkereskedelmében bekövetkezett arányeltolódással párhuzamosan 2017-ben a korábbi évekénél jóval magasabb volt az alapanyag, azaz a borszőlő, illetve a must kivitele is, miközben a nyugat-európai és hazai borkészletek alakulása nem teljesen átlátható.
Hajdu Zoltán, a HNT szakmaközi részlegvezetője szerint azonban a hazai borok árának emelkedését nem csak a nemzetközi piaci helyzet, de a magyar borászatok termelési költségeinek folyamatos emelkedése is indokolja: 2017-ben a havi minimálbér 15%-kal, 127 500 forintra, a garantált bérminimum 25%-kal, havi 161 00 forintra, amit 2018. január 1-jével újabb jelentős mértékű emelés követett: a minimálbér havi 138 000, illetve 180 500 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulék-terhek is emelkedtek: hiába csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke 2018-ban 22,5%-ról 19%-ra, az ennél jóval magasabb mértékű kötelező béremelések miatt – kizárólag idén a minimálbérnél 8,2% (két évet tekintve 23% feletti), garantált bérminimumnál 12% feletti (két évet nézve 37% feletti) növekedés miatt – a munkáltatók összegszerűen egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába: e terhek 7 év alatt mintegy 66%-kal emelkedtek. A gondokat tetézi, hogy folyamatosan szűkül az a réteg, amelynek tagjai bevonhatók a szőlészeti munkákba, így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, de munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ami tovább növeli a költségeiket. Az árak emelkedése az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerének adataiból is kiolvasható: az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március havi árainak átlaga mintegy 5-8%-kal magasabb, mint a januári árszint.
Új borszőlő ültetvény telepítésére nyújthatnak be kérelmet áprilisban a termelők
- Részletek
- Találatok: 66811
Idén is április 1-je és április 30-a között nyújthatnak be új telepítési engedély iránti kérelmet a termelők a területileg illetékes hegybíróhoz. A teljes magyar kontingens felhasználása esetén 652 hektár új borszőlő ültetvény jöhet létre az országban. Az idei év újdonsága, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében, támogatást is igényelhetnek az új szőlőültetvényt telepíteni akaró gazdák.
Részletes információk a HNT honlapján és a hegyközségi irodákban érhetők el: www.hnt.hu
XX. Kunsági Borvidéki Borverseny eredmények
- Részletek
- Találatok: 67212