tovább a facebook-ra

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

 

A sziget a történelem folyamán túlnyomórészt királyi-királynői uradalom volt, szőlőtermelői múltját már az 1569-es szőlőadó-feljegyzések is bizonyítják és a folyamat nem szakadt meg, többek között a Gál család is folytatja a történelmi hagyományt, és ez a jövőben sem lesz másképpen.
Igaz, náluk még nem történt meg a generációváltás, sőt a fiatalok egyelőre el sem tudják képzelni, hogyan fognak boldogulni a szüleik támogató munkája nélkül, egyáltalán mikor jön el az az idő, amikor majd kevesebb terhet tud az idősebb generáció vállalni a közös munkából. Egyelőre azt emelik ki, hogy a kölcsönös tisztelet, az egymás motiválása, a támogató közeg segíti őket az átmenet fázisában, és az, hogy a szüleik kezdettől fogva szabad teret engednek nekik, de mindig számíthatnak a tapasztalataikra, tanácsaikra. Mindketten kiemelik, fontos az idáig vezető út. A Kertészeti Egyetem elvégzését követően, húsz éves szakmai tapasztalatra, valamint a 2005-ig telepített 60 hektár szőlőültetvényen termő minőségi alapanyag bázisára alapozva építették fel a szüleik – Gál Csaba, okl. kertészmérnök, szőlész és Gálné Dignisz Éva, okl. borászmérnök – borházukat Szigetcsépen. Budapesttől mindössze 25 km-re, a ráckevei Duna-ág ölelésében, Szigetcsép, Szigetszentmárton és Szigetújfalu Kis-Duna menti községek dűlőiben fekvő 66 hektár termőültetvény adja a Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2004-ben épült borházának szőlő-alapanyagát. Minőségi fajtaösszetételben a Rajnai rizling, Olasz rizling, Szürkebarát, Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Nektár, Kékfrankos, Pinot noir és a Cabernet sauvignon a meghatározó. Tovább bővültek 2011-ben a Balaton-felvidéken, Lesencefalu község dombjain fekvő 10 hektár szőlőültetvénnyel, melyen a Sauvignon blanc, Pinot blanc, Olasz rizling, Szürkebarát, Chardonnay és a Cabernet sauvignon képezik a fajtaválasztékot. Bizonyára, már bízva a fiatal generáció munkájába és szerepvállalásába, az idén újabb 12 hektár új telepítésű területtel növekedett a birtok. Pincészetük 2500 hl rozsdamentes temperált tárolótérrel rendelkezik. A borászati technológiát a terméskorlátozás, a válogatott szüret és az irányított reduktív erjesztés határozza meg. A megtermelt szőlőmennyiség mindössze 40-50%-át dolgozzák fel, a fennmaradó szőlőmennyiséget értékesítik. Az ültetvény mérete és fajtáinak sokszínűsége lehetőséget ad a feldolgozásra kerülő szőlő válogatására a legjobb minőség elérése érdekében. A családi cég a szőlő- és bortermelésen túl mintegy 60 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik. A fentiek alapján evidensnek tűnik, hogy a két gyerek beleszületett és belenőtt a borászatba, ám az út Zsuzsa számára azért nem volt ennyire egyértelmű, ő ugyanis nyelvész szeretett volna lenni és határozott lépéseket tett ez irányban.
A gyerekkoruk viszont mindenképpen meghatározó volt, amire így emlékeznek: szüleink gyerekkorunkban állami pincegazdaságnál dolgoztak, aztán ahogy cseperedtünk, megalapították a saját családi cégünket, 60 hektár szőlőt telepítettek, majd erre alapozva létrehozták a pincészetet. Mindemellett anyai nagyapánk is szőlészkedett, borászkodott hobbi szinten, de ő is a szakma szerelmese volt. Az unokatestvéreinkkel együtt besegítettünk már gyerekkorunkban a szőlőmunkákba és a szüretbe. Ez volt tehát a családi háttér, viszont a szüleink soha nem terelgettek minket tudatosan ez irányba, nem helyeztek ránk nyomást, teljes szabadsággal választhattuk meg az utunkat.

Zsuzsa humán beállítottságú mindig is az idegen nyelvek és a nyelvészet volt a nagy szerelem számára, különösképp a német, aztán pedig a francia. Már tízévesen arról álmodozott, hogy nyelvész lesz és tanár, órák után lelkesen magyarázta az osztálytársainak a német szenvedőszerkezetet. Az angol tagozatos gimnázium után francia szakos nyelvész- és tanárként végzett az ELTE-n. Azért teljesen nem tudott elszakadni az őt körülvevő családi környezettől, és egy fél évre beiratkozott a Kertészeti Egyetem borászati kurzusára is, a diplomamunkáját pedig a francia szőlőfajtanevek eredetéről írta, később pedig Tompa Imre: Amit ma megihatsz című könyv születésénél is közreműködött és a francia borkóstolási szókincset kutatta, így ötvözve a nyelvészetet a családi gyökerekkel.

Csaba viszont nyílegyenesen érkezett a családi cégbe. Egész kicsi volt, amikor szülei már kivitték a szőlőbe, persze ekkor még inkább a nővérével játszott a szőlősorok között, miközben a szülők kötöztek vagy a zöldmunkát végezték. Érdemi munkát igazán a gimnáziumi évek alatt a nyári szünetekben végezett a szőlőben, vagy ha úgy adódott a palackozás során, emlékszik a kezdetekre. Valójában ekkor döntötte el, hogy a Kertészeti Egyetemen tanul tovább, amit nem a szülők erőltettek, saját elhatározásból tette. Kertészmérnökként szőlész szakirányon, majd növényorvosként végzett. Egyetem után beállt a sorba és a családi cégnél kezdett dolgozni szőlészként és növényorvosként. Jelenleg munka mellett levelező szakon szőlész-borász mesterképzésre jár, reményei szerint még ebben az évben borász végzettséggel is büszkélkedhet.

Mindezekhez a motivációt a nagyszülők és a szülők élete, példája adta. Zsuzsát a kemény munka és sikerélmény ragadta meg. Mivel kicsi koruktól kezdve láttuk egyrészről a nagypapánk példáját, aki hobbiként is kiváló bort készített, másrészről pedig a szüleink szó szerint áldozatos, de egyben lelkesítő, motiváló munkája volt a szemünk előtt. Megtapasztaltuk, hogy a sok öröm és sikerélmény mellett mennyi munkával, áldozattal jár ez a szakma. Mi gyerekek, szeptember elején a nagyszüleinkhez költöztünk, az iskolát minden évben náluk kezdtük, miközben a szüleink a szüretnél álltak helyt hajnaltól késő éjjelekig. Csaba pedig azt emeli ki, hogy látták, mennyi munkával milyen értéket építettek fel a szüleik, ezért mindenképpen szeretnék, hogy ennek folytatása legyen. Kezdetben tehát inkább kötelességtudatból kezdtünk el érdeklődni a szakma iránt, de hamar magával ragadott minket is a szőlészet és a borászat szépsége.

Már az egyetemi tanulmányok alatt látszott, hogy Csaba helyesen választott pályát, mert rendkívül lelkesen és motiváltan mélyült el a szakma elméletében. Zsuzsában pedig csak a francia nyelvész diploma után fogalmazódott meg, hogy ő is a családi cégnél szeretne dolgozni. Valójában ez spontán módon alakult így, mert már az egyetem alatt besegített néhány adminisztratív vagy marketinget érintő feladatba, részt vett az első honlap elkészítésében, kóstolókat, borbemutatókat tartott, lektorálta a sajtómegjelenéseket. Az egyetem után, munkakeresés előtt pedig úgymond csak az ilyen jellegű munkáit akarta befejezni, de hamar belátta, hogy ez így nem valósítható meg és talán ő is hasznos tagja lehet a csapatnak hosszú távon is. Végül is a munkaköre a cég növekedésével párhuzamosan alakult ki.

Lehet mondani, hogy most már egyenértékű munkát végeznek a családi vállalkozásban. Csaba édesapjával konzultálva elsősorban a szőlészeti és növényvédelmi munkák vezetéséből, édesanyja mellett pedig a borászati feladatokból veszi ki a részét, mellette természetesen részt vesz a borkiállításokon és borbemutatókat is tart. Zsuzsa, mint modja, „kakukktojásként”, mivel egyedüli a családban, aki nem szakmabeliként végzett, a termelésen kívül eső dolgokkal foglalkozik, főként a pincészet jövedéki adminisztrációjával, különböző szervezési feladatokkal, honlapszerkesztéssel és a közösségi médiával, az értékesítéssel, marketinggel valamint az idegen nyelvű borbemutatókkal, amikor is igazán hasznosíthatja a végzettségét.

Mindketten úgy érzik, hogy rendkívül szerencsések és hálásak a szüleiknek azért, hogy konfliktusmentesen, egy támogató háttérrel tanulhatják és tapasztalhatják meg a szakma és a vállalkozás minden részletét, amire szükségük lesz, amikor majd egyedül állnak a cég élén.
Csaba nagyon fontosnak tartja, hogy a vállalkozásban lépcsőfokról lépcsőfokra haladjon és egyet se hagyjon ki közülük. Szüleivel egyetértésben mindig egyre több és felelősségteljesebb feladattal kell szembenéznie. Úgyhogy végig járja a ranglétrát azért, mert csak így tudhatja meg, mit várhat majd el az alkalmazottakól. A szülei mindig hagyták kiteljesedni, ami a mai napig jellemző rájuk. Saját döntéseket hozhat, ami nagyban segíti a szakmai fejlődést, de valahol elakad, mindig számíthat a tapasztalatukra. Zsuzsa szerint a szüleik végtelen türelmének és nyitottságának is köszönhető, hogy konfliktusmentesen tudnak együtt dolgozni, ha néha akadnak súrlódások, az inkább egyéni és nem generációs különbségből fakad, a fiatalok még hajlamosak elveszni a részletekben maximalizmusuknak köszönhetően. Szerintük nagyon fontos, hogy a túlzott irányítás helyett, hagyták, hogy maguk tapasztalják meg a mindennapi problémákat, tegyék a dolgukat, és vállalják a felelősséget a döntésekért, úgy hogy a háttérből segítenek, a nagyobb horderejű döntéseket pedig továbbra is mindig együtt hozzák meg.

Zsuzsa úgy látja, hogy nagyon hasonlóan gondolkodnak, ráadásul a szüleik fiatalosak és nyitottak; mindegyikük igyekszik folyamatosan tovább képezni magát a saját területén; továbbá a tolerancia is alapvonása mind a négyüknek, ezért sem ütköznek igazán korosztályos különbségbe. A szüleiktől látva a szakmai alázatot és a felelősségtudatot, ők is ugyanezzel a hozzáállással szeretnének tanulni és dolgozni, hogy egy napon majd készen álljanak rá, hogy megőrizzék és továbbvigyék mindazt, amit létrehoztak. Tehát a nehézség nem is a különbségekből adódik, hanem inkább az időhiányból, vagyis amikor mindenki a saját – számára a legfontosabbnak ítélt – aktuális kérdését szeretné nagy lelkesedéssel megvitatni, napirendre hozni, hiszen Zsuzsának egy óvodás gyerek mellett egy öthónapos kicsivel is foglalkoznia kell, Csaba pedig még tanul a munka mellett.

Mindketten azon dolgoznak, hogy a későbbiekben vezetésükkel fejlődjön a családi vállalkozás, hogy szüleik a mókuskerékből kiszakadva, elégedetten, többet pihenve, idejük nagyobb részét az unokáikkal tölthessék.

Forrás: HNT

 

Elhunyt Takács László a Kiskőrös Város Hegyközsége egykori elnöke, Végső búcsúztatására 2020. november 5-én 10 órakor került sor a Kiskőrösi Katolikus Temetőben. Nyugodjék békében.

https://www.youtube.com/watch?v=etk0U0G_AWQ

 

A tavalyi évhez képest minden borvidéken később kezdődött a szüret. A szárazság, illetve a tavaszi fagy által érintett fajták esetében 15-20 százalékos terméskiesés várható – mondta Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. A minőségre nem lehet panasz, a leszüretelt szőlő egészséges, így megvan a kiváló évjárat lehetősége. A szőlőárak országosan a tavalyihoz képest valamivel magasabbak, némely vörösboros borvidékeken jelenleg is zajlanak egyeztetések a felvásárlási árakról. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a szüret felénél úgy látja, hogy a maximális terméshozam 2020-ban 3,5-3,6 millió mázsa körül alakul, ami megközelítőleg 2,2-2,5 millió hektoliter bor előállítását vetíti előre. Ez amennyiség nem csak a múlt évi 2,7 millió hektolitertől marad el, de az előzetesen becsült mennyiségtől is.

A Kunsági borvidéken a szüret nemsokára befejeződik, már csak kisebb tételek, mint például a Kövidinka, a Kékfrankos, a Cabernet-ek maradtak a tőkéken. A tavalyihoz képest később kezdték a betakarítást, augusztus 18-20-a körül szedték az első Irsai Olivér fürtöket, s azóta szinte minden fajtát leszüreteltek.
Frittmann János, a Kunsági borvidék elnöke elmondta, a szőlő egészséges, a mennyiség viszont fajtafüggő: Irsai Olivérből, Kékfrankosból és Cserszegi fűszeresből kevesebbet szüreteltek, ami részben a tenyészidőben érkezett fagyoknak köszönhető. Az eddigi adatok alapján 90-100 mázsa közötti termésátlaggal számolnak borvidéki szinten, ami a korábbi évekhez képest közepes mennyiségnek számít. A területek 90 százalékán elterjedt a gépi szüret, a korszerű kombájnok kiváló minőségben dolgoznak.
Tavaly a szőlőárak mélyponton voltak, idén viszont már jóval magasabbak, kilónként 70-140 forint között mozognak (kompenzációs felárral). Az Irsai Olivérért fizettek a legtöbbet, míg a Kékfrankos és a Cserszegi fűszeres méltatlanul alul lett értékelve, pedig reálisan nézve közel kellene lenni a 120-130 forinthoz (kompenzációs felárral).

Tovább > https://www.hnt.hu/szuretikorkep/ >  http://www.kunsagiborvidek.hu/index.php/home/szuret

Rengeteg a rovar. Poloskák, kabócák, molyok lárvái fogyasztják a szőlőt. A többi – seregély, vadak – károsítóról nem is beszélve. Az érő csemegeszőlőkben látni, hogy nagyon sok a sebzett, rágott szem a fürtben, és gyakori a szürkepenész. Mindenképpen permetezzük meg a borszőlőket szürkerothadás elleni készítménnyel. Továbbra is változékony, esőkkel, záporokkal tarkított időjárást jósolnak a következő hétre. Ez miatt fokozott figyelemmel kell lenni a szüreti időszak előtt. A szőlőmolyok károsítása folyamatos. Vizsgáljuk át a fürtöket, és ahol szövedéket vagy lárvára utaló rágást észlelünk, ott permetezzünk.

Tovább>

a hegybírók által kiadott származási bizonyítványok összesítője letölthető itt.

hegyközségenként

fajtánként

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 5/ESZ/2020. (06.26.) T. határozatával elfogadta, a 2020/2021. borpiaci évi borszőlő-felvásárláshoz kapcsolódó piacszervezési intézkedést, melynek szövege olvasható a https://www.hnt.hu/wp-content/uploads/2020/06/Borsz%c5%91l%c5%91-felv%c3%a1s%c3%a1rl%c3%a1si-piacszervez%c3%a9si-int%c3%a9zked%c3%a9s-2020-sz%c3%bcret.pdf linken.

A felvásárlási felhívások és termelői ajánlatok olvashatők a https://www.hnt.hu/szolofelvasarlas-2020/ linken.

 

A Bócsai Hegyközség részéről az Irsai Olivér  szőlőfajta szüretelését 2020. 08. 10. napjától engedélyezi a Választmány. V10/2020. VIII. 06.sz. határozat alapján

A Tiszazugi Hegyközségek területén a szüret kezdő időpontja 2020. augusztus 13.

A Szentkirály-Lakitelek Hegyközség 2019. 08. 13.-án megtartott terület bejárással egybekötött választmányi gyűlésén, a következő határozatot hozta a szüret kezdetéről: A 12/2020 (08. 13.) számú választmányi határozat alapján a 2020.-évi szüret megkezdésének időpontja: 2020. 08. 14.

A Soltvadkerti Hegyközség választmányának 4/2020.08.06. választmányi határozata alapján a szüret kezdő időpontja: 2020.08.15.

A Helvéciai Hegyközség területén a szüret kezdő időpontja 2020. augusztus 21.

Monor és Környéke Hegyközség területén a szüret kezdő időpontja 2020. augusztus 21.

Homokgyöngye Hegyközség területén a szüret kezdő időpontja 2020. augusztus 22.

A Kecskeméti Mathiász János Hk. közgyűlése 08.25.- napban határozta meg a szüret kezdetét.

 

A Sziget Hk. közgyűlése 08.31.- napban határozta meg a szüret kezdetét.


Termésbecslés

Erős a növekedés, így gyakori zöldmunkát igényel a szőlő. A jól zöldmunkázott ültetvényekben számíthatunk csak egészséges fürtökre. Az elmúlt hetekben tapasztalható erős UV sugárzások miatt, több helyen, erős égési-perzselési tünetek keletkeztek a bogyókon, leveleken. A zöldmunkákat úgy végezzük, hogy a fürtöket próbáljuk félárnyékban tartani. Az elkövetkező hetekben ezek a tünetek valószínűleg fokozódni fognak. A zöldmunkák során a levelek fonáki oldala a napra kerülve szintén megperzselődhet. Ez ellen sem tudunk sokat tenni, sajnos az UV sugárzás ereje sokat növekedett az elmúlt években. Főleg a keletre, délre néző oldalán a tőkéknek, a reggeli órákban, a még harmatos felszínű levélfonák a rásütő nap hatására csúnyán megéghet. A hiányosan védett szőlőkben a peronoszpóra tünetei itt-ott felbukkannak.

tovább>

Az amerikai szőlőkabóca lárvák károsítása folyamatos, a lárvák L4-es fejlettségűek. A fiatal lárvák L3-fejlettségtől már terjeszthetik a fitoplazmás betegséget. Ez miatt fontos az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés a nyári időszakban. Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei és ideje, amely alapján a védekezések ütemezhetők.

A rendszer megtalálható: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx

Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem. A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin stb. hatóanyagú permetező szerek).

A megfelelő zöldmunka kiemelten fontos egész tenyészidőszakban. A megkésett zöldmunka a mennyiség és a minőség rovására fog menni. Helyenként a túlzott zöldmunka is megfigyelhető, ez elsősorban a kontakt készítményekkel védett ültetvényekben jellemző. Az erősen zöldmunkázott tőkéken a fürtök a napra kerülnek. A bogyókat érő erős sugárzás hatására a bogyók bőrszövete megperzselődik. Ennél is veszélyesebb, amikor a magig ható sugárzás a kis fejlődő magot károsítja. Ennek eredményeképp a mag károsodott része feletti bogyórész elhal, rászárad-rátöpped a magra, féloldalas bogyó keletkezik.

tovább>

 

A támogatási kérelem 2020. június 22. és június 30. között elektronikus úton nyújtható be a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással elérhető, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) foglaltaknak megfelelően a Kincstárhoz, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapkitöltő felületen (a továbbiakban: elektronikus űrlapkitöltő felület) keresztül, a Kincstár honlapján közzétett közleményben foglaltak szerint.

A zöldszüretet a kérelmező a teljes intézkedésbe vont területen 2020. július 1. és 2020. július 20. között köteles kézi szüreteléssel elvégezni. A zöldszüret közben levágott fürtöket az intézkedés utólagos ellenőrzésének időpontjáig az ültetvényben kell hagyni, azonban a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkák elvégzését elsődlegesnek kell tekinteni.

A kérelmezőnek a zöldszüret elvégzésének tényét összefüggő területenként az elvégzést követően egy napon belül, de legkésőbb 2020. július 21-ig be kell jelentenie a hegybíró, valamint a Kincstár közleményében meghatározott módon a Kincstár részére.”

részletek a a Magyar Közlöny 147. számában olvashatók.

51_2020. (VI. 20.) Kincstár Közlemény zöldszüretről.pdf

Kitöltési útmutató a zöldszüret intézkedéshez kapcsolódó Támogatási kérelem elektronikus benyújtásához

Egyre több a lisztharmatos levél. Fürtön még nem találkoztunk a betegség tünetével. A peronoszpóra tüneteit még nem észleltük. Az időjárás most már mindkét betegség számára nagyon kedvező. Néhány nap múlva - várhatóan - a peronoszpóra és a lisztharmat fürttünetei is meg fognak jelenni. Ez igen veszélyes a kötődött kis bogyókra nézve. A permetezések "alapszereként" mindenképpen szerepeljen a folpet hatóanyag vagy folpet tartalmú szerkombináció. A peronoszpóra elleni hatása mellett a botritisz ellen is véd. A virágzás után, a betegségek számára jelenleg nagyon kedvező időjárás miatt, folyamatosan - 7-10 naponta - folytatni kell a blokkszerű kezeléseket. A készítmények közül a legerősebb hatásúakat válasszuk: ez lehet valamelyik strobilurin, ezen kívül felszívódó szerek kombinációjával is permetezhetünk. A strobilurinok ebben az időszakban, amikor még nem alakulnak ki erős járványok, kifejezetten javasoltak. A levélre vagy bogyóra kerülő fertőző spórát pusztítják. Ez mellett - és ez az egyik legelőnyösebb tulajdonságuk - a többi szernél hosszabb a hatástartamuk. Nem mozognak gyorsan, nem erős gyógyító hatásúak, de "állóképesek". A fertőzés előtt kijuttatva őket, hosszú ideig képesek védeni az egészséges állományokat. A virágzás nagyrészt lefutott, a kötődő kis bogyók száma megfelelő. Nagyon erős a hajtásnövekedés, a szőlő pillanatok alatt kinőtte a támrendszert. Ennek ellenére, ahol lehet, ott várjunk még a tetejezéssel. Az eltávolított hajtáscsúcs miatt a növény azonnal „válaszol”, a fürtzónában megindul az oldalhajtások tömege. Ez a későbbiekben kedvezőtlen, a fürtzóna beárnyékolódik, besűrűsödik, ami veszélyt jelent a betegségek felszaporodása miatt. Már így is sok fajtában erős a hónaljhajtás képződés. A szőlőmolyok ismét rajzanak.

tovább>

Mind a gombaölő mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A mostani időszakban hektáronként 350 liter víz körüli mennyiséggel lehet jó fedettséget elérni. Lehetőség szerint kerüljük a nagy vízmennyiséggel történő permetezést a mostani időszakban. Nemcsak a középső zónának, de a lombozat alacsonyabban (tőketörzs) és magasabban (vitorla) elhelyezkedő részeinek is juttatni kell a permetléből. Vigyázzunk a készítmények adagolásánál a perzselésre. Most még kisebb lémennyiséggel is be tudjuk fedni a szőlőt. Amennyiben ehhez a csökkent lémennyiséghez a szerek teljes hektárdózisait tesszük, könnyen okozhatunk perzselést. Leginkább a kén és a lisztharmat elleni felszívódó készítmények okoznak ilyen tüneteket. A meleg, párás időjárás fokozza a tünetek erősségét. A nagy, 500-600 liter víz/ha, vízmennyiséggel történő permetezés "híg" permetlé-oldatot ad, amely még tovább "hígulhat" a szőlő erős növekedése és új lombképződése miatt. Általában igen erős hajtásnövekedés figyelhető meg a szőlőben. Ezeken a helyeken a zöldmunkákkal és a gyakoribb permetezésekkel (10 napos forduló) tudjuk segíteni a szőlőt a megfelelő egészségi állapot fenntartásában.

Tovább>