Részletek
Találatok: 16311

Péntek reggel hat és dél között dühös szőlőtermesztők zárták le járműveikkel az országút egyik felét Bócsa és Soltvadkert között. A gazdák amiatt mérgesek, hogy a felvásárlók igen későn és alacsony felvásárlási árakat hirdettek meg.

– Nyakunkon a szüret, de nem tudom mennyiért lehet eladnia szőlőt. A pincészetek egy része nem hirdette meg a felvásárlási árakat. Aki meghirdette az meg olyan alacsonyan jött ki az árakkal, hogy nem fedezi a költségeinket.

A nevemet ne írja meg, mert nem akarom, hogy a felvásárló ne vegye meg a szőlőmet, ha a cikket elolvassa – mondta az egyik szőlész, aki beállt autójával a demonstráló gazdák sorába tegnap reggel.
Pénteken mintegy 3 kilométer hosszan zárták le a szőlőtermelők az 54-es főút Bócsa - Soltvadkert közötti szakaszának egyik sávját. A tiltakozást a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetsége rendezte. A szervezet felhívására Soltszentimrétől Kecelig, Kaskantyútól Bócsán át Tiszaalpárig érkeztek a termelők.

Egy soltszentimrei hölgy azt mondta, hogy csak kevés fiatal foglalkozik már a faluban a földdel, ő is csak azért szőlőzik mert szereti. Illetve annyit azért szeretne kapni a termésért, hogy a gyerekét taníttassa.

– Mi azt akarjuk, hogy tisztességes árat kapjunk a szőlőért. Ehhez párbeszédet kell folytatnunk a pincészetek képviselőivel. Erre azonban kevés az esélyünk. Ezért is rendeztük a tiltakozást. Délelőtt 10 órára meghívtuk a nagy borászatok képviselőit a soltvadkerti városházára, hogy egyeztessünk velük – mondta Budavári László, a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségének az egyik vezetője. Közel egy évet dolgozunk a szőlőben és nem tudjuk mit is ér majd a munkánk. A helyzetünk kiszolgáltatott, ezt akarjuk megváltoztatni. Szerződéses megállapodásokat szeretnénk kötni a felvásárlókkal – tette hozzá.

A gazdák figyelemmel kísérik a híreket és tudják, hogy a Dunántúlon jóval kevesebb szőlő terem az idén, mint tavaly. Herczeg Imre keceli gazda azt nyilatkozta, hogy idén Imrehegyen Császártöltésen, sőt Kecel egy részén is elfagyott a szőlő egy része. Túltermelésre nem lehet számítani, ezért nem értik az emberek, hogy miért is csak 80 forintos árral hirdették meg a héten a cserszegi fűszeres felvásárlási árát. A bevételek ekkora árral igencsak alacsonyak lesznek, miközben a kiadások a gyakori esők miatt nőttek. Többet kellett az idén permetezni. A permetezőgépeket is le kell vizsgáztatni, ami szintén több tízezer forint. Illetve az ültetvényesek többsége nem kapta meg az Agrár- környzetgazdálkodási támogatást, amely 200 ezer forint hektáronként. Egyes számítások szerint ez is csökkenti legalább kilónként húsz forinttal a szőlőből származó jövedelmet.

Csökken a borfogyasztás

A szövetség a soltvadkerti városházára várta 10 órára a pincészetek vezetőit. Tizenegy meghívott cég közül kettő képviselte magát. Barkóczi János és Budavári László termelők ismertették a szőlészek helyzetét a pincészetek vezetői előtt.

Beszedics László az akasztói Kiskun-Vin Kft. tulajdonosa arra hívta fel a termelők képviselőinek a figyelmét, hogy Magyarországon jelentősen csökkent a borfogyasztás. A negatív árversenyben az olcsó szőlő árakkal lehet csak talpon maradni. Ha az árait nem fogadja el a kiskereskedelem, akkor belép más a helyére, és az olcsó olasz spanyol borokkal szerzi meg a piacot. Nem csak ő, de a termelő is tönkre megy.


Schiszler Péterné a legnagyobb soltvadkerti pincészet egyik tulajdonosa azt mondta, hogy ők szóban kötnek megállapodásokat a termelőkkel. De csak azt ígérik, amit be is tudnak tartani. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a lédig bor és a petpalackos termékek piacán csökkent a fogyasztás. Majd megjegyezte, hogy emelkedik a szőlő felvásárlási ára a cserszegi 80-al indult, de a 90 forintot is elérheti.Frittmann János a Kunsági Borvidék elnöke felvetette egy nagy felvásárló szövetkezet létrehozását. Szerződéses rendszer kialakítását javasolta, majd megjegyezte: a borpiac alsó szegmensében valóban csökkent a kereslet.

Barta Zsolt > http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/szuretindito-utlezarassal-680879

Részletek
Találatok: 20592

Árkalkuláció

Az idei évben a HNT új, az FM-mel közösen kialakított modellt használt az ajánlott felvásárlási ár kiszámításához. Az alkalmazott módszer a belföldi piacon kívül a külföldi hatásokat is figyelembe veszi annak megfelelően, hogy az adott tényező (adat) milyen mértékben lehet hatással a belföldi keresletre, ezáltal a piacon kialakuló árra.

A szőlőárat alapvetően az alábbi tényezők határozzák meg: az adott évi termés mennyisége és minősége, a készletek nagysága, a főbb versenytársak várható termésmennyisége, készletei, a szőlőfelvásárló országok várható termésmennyisége és készletei.

Az adatokat 2012-2015 között vizsgáltuk, ehhez hasonlítottuk a 2016-os adatokat – ahol azok rendelkezésre álltak. A korrekciós tényezőket az előző időszak mediánjának és az idei év adatainak aránya adja.

Az adatok forrása az előző évek belföldi termelési adatai és a termésbecslés esetén a HEGYIR, más országok adatai esetén a DG Agri.

A használt ökonometriai modell:

Pt=a1*a2*(lnQt+Mt+lnStt+lnQct+lnStct+lnQT+Eb)

A számításhoz felhasznált adatok:

· Q – teljes átlagos szüretelt mennyiség: 3 668 701,6 q

· M - átlagos minőség (mustfok): 17,08

· St - készlet: 2 484 845 hl

· Qc - átlagos olasz termésmennyiség 2012-15: 47 300 000 q

· Stc - olasz készlet (2015.07.31): 25 266 936 hl

· Qe – idei becsült borelőállítás: 2 975 000 hl

· Eb - felvásárló országokhoz számított árnövekedési mérték: 0,3

· a1, a2: a készlethez és a termésmennyiséghez kapcsolódó, árat befolyásoló korrekciós értékek:

1. a1 – készlet medián/idei készlet nagysága: 1,25

2. a2 – termés medián/idei termés becsült nagysága: 0,86

Az árat befolyásoló korrekciós tényezők alkalmazását az évjárathatás teszi indokolttá. Az átlagostól eltérő termésmennyiség ellentétes hatással van a felvásárlási árakra, ahogy a borelőállítóknál meglévő készletek is. Ezért az adott évi termés és készletértékeknek az átlagossal vett aránya hivatott az évjárat felvásárlási árra gyakorolt hatását érvényesíteni a képletben. A szőlőexport országos méretben elenyésző, hatása csak bizonyos borvidékeken érezhető, ezért a kalkulációban ennek megfelelően vettük figyelembe.

A fenti adatok alapján ajánlott centrum szőlőár: 105 Ft/kg.

tovább> http://hnt.hu/szoloar/

A 2016. évi szüőlő felvásárlási árak alakulása a Kunsági Borvidéken.

Részletek
Találatok: 28019

Megjelent a földművelésügyi miniszter 57/2016. (VIII. 24.) FM rendelete a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosításáról.

„20/A. § (1) Azon kérelmező, akinek a 2015/2016 borpiaci évben benyújtott egyéni terve e rendeletnek a benyújtás időpontjában hatályos 11. § (3) bekezdésében meghatározott keretösszeg kimerülése miatt végzéssel érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került és annak bírósági felülvizsgálata nincs folyamatban, a 7. melléklet szerinti fenntartó vagy a 8. melléklet szerinti részben fenntartó nyilatkozatot nyújthat be a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosításáról szóló 57/2016. (VIII. 24.) FM rendelet hatálybalépésétől számított 21 napon belül az MVH részére.

Tovább>

Részletek
Találatok: 25165

Az idei évben, ahol sikerült megmenteni a termést, a mostani időszakra szép fürtök fejlődtek. Az tenyészidőszakban tapasztalható extrém csapadékellátottság miatt a bogyók és a fürtök mérete jelentősen elkezdett növekedni az utóbbi napokban. A talajban lévő vízkészlet hatására, az idei évben, a fürtök a szüretre nagyok, tömöttek lesznek, a bogyók egyenként erősen meg fognak duzzadni. Ez fokozott veszélyt jelent a repedés tekintetében. A cukrosodó bogyókon megjelentek a botritiszfertőzés tünetei. További terjedésének elejét vehetjük, ha a folpet és a réz hatóanyagok használatát előtérbe helyezzük. A korai fajtáknál figyeljünk a készítmények hosszú (21-30 nap) várakozási idejére. Az érésben előrébb jutott fajtáknál (Kékoportó, Zweigelt, Pinot Noir) a réz és a kén hatóanyagok mellé nyomatékosan javasolható botritisz elleni készítmény hozzáadása is. Ezzel megelőzhetjük a cukrosodó bogyókon elinduló rothadási folyamatokat. Éréskor majd pedig ezt megismételve rothadásmentesen tudjuk tartani a szőlőt.

Tovább>


Részletek
Találatok: 26730

Zeisel László kertészmérnök

A Kertészeti Szakközépiskolát Budapesten végezte, kertészmérnök diplomát Kecskeméten a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán 1977-ben szerezte. 1979. novemberétől – immár 36 éve – a Kunsági Borvidék Tiszamenti Borvidéki Körzetében, a Tiszazugban, mint szőlőtermelő dolgozik. 440 ha nagyüzemi szőlőültetvény telepítésében vett részt az 1980-as évek szőlőrekonstrukciós időszakában, a Nagyrévi Tiszazug Mezőgazdasági Termelőszövetkezet termelésirányítója, később elnökeként, később megalakította a szőlőművelésre szakosodott Kft-t, amivel ma is 250 ha ültetvényen termelnek. Alapító tagja az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének (Duna Borrégió Szőlészek és Borászok Egyesülete). Megalakulása óta a Tiszazugi Hegyközségek elnöke , a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa választmány tagja, a Szőlészeti Szakbizottság elnökeként, jelenleg a Borvidék alelnöke. 2011. augusztus 20-án Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült a Tiszazugi Szőlőtermelésben végzett munkájáért.


Részletek
Találatok: 31324

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Földművelésügyi Minisztériummal kötött Együttműködési megállapodásnak megfelelően, elkészítette a teljes magyar szőlő-bor ágazatot átfogó stratégiát, melynek első, nem végleges, egyeztetésre szánt változatát széleskörű szakmai vitára bocsájtja.

Megalkotását több körös egyeztetés sorozat előzte meg a termékpálya (szaporítóanyag termelőktől a borkereskedőkig) szereplőivel. Ez utóbbi célja az volt, hogy minél több, az ágazat működését meghatározó szereplő szempontjai és elképzelései jelenjenek meg a dokumentumban.

Az ágazati stratégia egyik elméleti kiinduló pontját jelentette a szőlő-bor ágazat jelenlegi gazdasági helyzetének felmérése, mely alapvetéseket jelen levelünk mellékleteként szintén megküldünk.

A feladat összefogására és szakmailag megfelelő szintű elvégzésére munkacsoport állt fel. A munkacsoport a szőlő-bor ágazat szereplőinek (szőlő,- és bortermelők, borvidéki küldöttek, az ágazatban működő, és az ágazatra hatással bíró szervezetek), ill. az ágazattal közvetve, vagy közvetlenül együttműködő szervezeteinek bevonásával széleskörű eszmecserét folytatott, összegyűjtötte, mintegy becsatornázta a szereplők témával kapcsolatos elképzeléseit és javaslatait.

Az ország 6 pontján, Keszthelyen, Egerben, Tokajban, Pécsett, Soltvadkerten, Pannonhalmán, ún. régiós workshopokat tartottunk, ahol a borvidéki küldöttek, fontos termelők és további véleményformáló személyek mondták el, hogyan látják a magyar szőlő-bor ágazat jövőjét, melyek lennének legfőbb javaslataik a stratégiai irányok kapcsán. Beazonosításra kerültek továbbá azok, az ágazat szempontjából kiemelt szereplők is, akikkel interjúk és kiscsoportos formában vitattuk meg a témát (Földművelésügyi Minisztérium, kereskedők, a Szakmaközi Bizottság keretében összehívott társszervezetek – Magyar Marketing Szövetség, Junibor, MSZBSZ, Hangya Szövetkezetek Együttműködése, Vindependent, MSZSZT, NAK, Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége), emellett a munkacsoport áttekintette és felhasználta az előző években, időszakokban, különböző szakmai szervezetek és ágazati szereplők által készített, ágazati stratégiának szánt anyagokat is.

A stratégia megalkotásának fő célja és egyben fő feladata is egy jövőkép felmutatása, illetve egy út kijelölése a szőlészet-borászat szereplőinek, hogy fenntartható, jövedelmező és vonzó ágazattá válhasson a jövő generációi számára.

A jelenleg véleményezésre megnyitott stratégiában a szakmai szervezet 13 cselekvési területet határozott meg a piacképes, fenntartható magyar szőlő- és bortermelés elérése érdekében.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a nyílt párbeszéd jegyében bocsájtja széleskörű vitára a stratégia első, nem végeleges változatát, mellyel kapcsolatban az ágazatban dolgozó szereplők véleményét várja, s amely vélemények és javaslatok alapján a stratégiát véglegesíti.

Kérjük ezért Önöket, hogy a stratégiával kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várjuk 2016. szeptember 1-ig.

A szakma jövője érdekében megformált észrevételeiket és javaslataikat, valamint együttműködésüket előre is köszönjük!

Légli Ottó a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke

 

További részletek: helyzetelemzés, stratégia.

Részletek
Találatok: 19474

Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának hatására szürkepenész fertőzések alakultak ki országszerte. A fertőzések ezúttal nem csak a tömött fürtű fajtákat érintik.

Videónk segítségével megtudhatja,

https://www.youtube.com/watch?v=vtfUecPK8rE&feature=youtu.be&app=desktop


●

hogyan mérhető fel a botritiszfertőzés súlyossága, és

●

milyen növényvédelmi megoldásokkal állítható meg a fertőzés terjedése.

Ne kockáztassa a sikeres szüretet, használja szereinket, használja tudásunkat!


Üdvözlettel: 
A BASF Hungária Kft. Agrodivizíójának csapata 

www.agro.basf.hu

Részletek
Találatok: 33197

Jégverés utáni teendők

A jégesők okozta károk közül legközvetlenebb kár a termést érő mechanikai sérülés, illetve az ennek következtében fellépő fertőzések, melyek a sebzéseken keresztül fertőzik a termést, a leveleket és hajtásokat. A termés eladhatatlanná válik vagy jóval gyengébb minőségű lesz.  Ezen túlmenően előfordulhat olyan intenzív jégverés is, melynek következtében maga a tőke is komoly sérüléseket szenvedhet, így még a következő évek árbevétele is kieshet. A növény levelén és szárán keletkezett sebek kiváló táptalajt biztosítanak a gombák számára, éppen ezért a szőlészeknek jobban oda kell figyelni a növényvédelemre, azaz növelni kell a permetezések számát. A növénynek segíteni kell a stressz hatások minél hamarabbi és hatékonyabb leküzdésében, a regenerálódások elősegítésében, és a kórokozók távoltartásában. Legfontosabb, hogy a sebzéseket minél hamarabb lezárjuk réz hatóanyagú szerekkel (rézhidroxid, rézoxiklorid), a stressz hatás csökkentésére növénykondícionáló készítmény alkalmazásával van lehetőség. A réz hatóanyag szövetvastagító hatása akadályozhatja a másodlagos fertőzések kialakulását. A levéltrágyázás nagyon előnyös a gombabetegségekkel és sérülésekkel (jégkár) szemben ellenállóbb epidermisz és a levél élettartamának növekedése miatt is, a lombfelület tovább fennmarad, tovább termel cukrokat az áttelelő vesszők számára. A széthasadt bogyók botritisz elleni védelmét folpet, pirimetanil, ciprodinil, boszkalid, tebukonazol hatónyagú készítményekkel tudjuk megoldani.

Később, a szőlő fürtzáródása, zsendülése környékén bekövetkező jégverés után nagyon gyakran alakul ki fakórothadás, mely ellen a rézkészítmények hatástalanok. Ebben az esetben javasolt a cimoxanil és folpet hatóanyagok egyszerre való kijuttatása a jégverést követő 24 órán belül.

A levéltelen, jégvert hajtásokon a hónaljrügyek hajtanak ki, mivel megszűnik a letört főhajtás csúcsi részének gátló hatása. A tavaszi fagyok, vagy a jégkár következtében a hajtáscsúcsok sérülnek, így a hónaljrügyek és néhány téli rügy is növekedésnek indul, ami a növény bokrosodását és számos csökött hajtás képződését eredményezi. Az adott tőkeforma fenntartása céljából egy azonnali metszés az esetek többségében feltétlenül indokolt. Célszerű ebben az esetben a megmaradt hajtásokat 2 rügyre visszavágni (ugyanúgy, mint mikor metszéskor  2 rügyes csapokat vágunk), ezzel elérhetjük, hogy a fejlődő hajtásokból a jövő évi szálvessző kinevelhető lesz. A visszavágással együtt megakadályozzuk a jégvert hajtások bokrosodását is.  Az 1-2 rügyre visszavágott részből előtörő hónaljhajtást természetesen ki kell hónaljazni.

 

Dr. Németh Krisztina

Részletek
Találatok: 45243

Informális tájékoztatás útján azt az (FM által is megerősített) információt kaptuk az NGM-ből, hogy a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény még nem hatályos szabályai 2017. január 1. helyett csak április 1-jén lépnek hatályba. Ez vonatkozik a kisüzemi bortermelői státusz bevezetésére, valamint az egyszerűsített nyilvántartás vezetésre is. Az erre vonatkozó törvénymódosítási javaslat hamarosan (1-2 hét múlva) elérhető lesz az Országgyűlés honlapján. Ennek megfelelően késik a végrehajtási rendelet kihirdetése is. A módosítás és a késedelem oka az adóraktárak elektronikus nyilvántartás vezetésével kapcsolatos változások szoftveres fejlesztésének időigénye. Az információk szerint az eddig egyeztetettekhez képest a borászatokat érintően más részlet nem változik.

A kisüzemi bortermelő az a borászati üzem-engedéllyel rendelkező, más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag független személy, aki megfelel az alábbi követelményeknek, továbbá az a más borászati üzemtől jogilag és gazdaságilag nem független, borászati üzem engedéllyel rendelkező személy, aki a jogi és gazdasági kapcsolatban lévő másik borászati üzemmel együttesen teljesíti a következő követelményeket:

a) az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hl csendes bort állít elő,

b) szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és

c) csendes bort – a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve – nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 000 litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba;

137. § (1) A csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelőtől indított belföldi szállításakor az 54. § (1) bekezdésétől és a 64. §-tól eltérően borkísérő okmány alkalmazandó vagy a szállítmány az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetben mentesül a borkísérő okmány alkalmazása alól.

(2) A kisüzemi bortermelő az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezet, amelyben a csendes bort 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóeszközben elhelyezett, valamint az ennél kisebb tárolóeszközben elhelyezett csendes bort és a palackos erjesztésű habzóbort kiszerelésenkénti bontásban, az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva szerepelteti.

(3) A kisüzemi bortermelő a vásárolt és a saját termésű szőlő, az előállított (kiszerelt), tárolt és feladott csendes bor, valamint palackos erjesztésű habzóbor mennyiségéről, készletváltozásokról és a borpiaci év tényleges zárókészletéről a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján borpiaci évenként termékenkénti mennyiségi elszámolást készít, amelyet a borpiaci évet követő augusztus 15-ig nyújt be a hegybíróhoz. A hegybíró a hozzá benyújtott elszámolást az ISZBIR-en keresztül 21 napon belül teszi hozzáférhetővé az állami adó- és vámhatóság számára. Az elektronikus adóbevallásra kötelezett kisüzemi bortermelő mennyiségi elszámolását is elektronikusan nyújtja be.

 

(4) Ha a családtagok közössége a saját művelésben lévő szőlőterületen termelt szőlőből a csendes bor és a palackos erjesztésű habzóbor előállítását, tárolását ugyanazon a közösen használt telephelyen végzi, e tevékenység kisüzemi bortermelőnek minősülve folytatható. Adóalanynak a családtagok közössége minősül. Az adóalanyisághoz fűződő kötelezettségeket és jogokat a családtagok közössége – a családtagok egyetemleges felelőssége mellett – az általa kijelölt képviselő útján gyakorolja.

A törvény szövege letölthető itt>

Tájékozató>

(1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. november 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1–19. §, a 20. § (1)–(4) bekezdése, a 21–79. §, a 81–147. §, a 152–172. §, valamint a 174. § (1)–(2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 174. § (3) bekezdése 2017. január 2-án lép hatályba.

(4) A 173. § 2017. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba. (6) A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

Részletek
Találatok: 32126

A lisztharmat tünetei egyre több helyen jelennek meg az ültetvényekben. A szőlő peronoszpóra első tünetei a mélyebben fekvő területeken, a levélen alakultak ki. A gyakori csapadék és a leveleken, eső után megmaradó tartós levélnedvesség segíti a fertőzés fokozódását. Súlyos esetben a leveleken és a virágokon, fürtkezdeményeken is megjelenhetnek a tünetek, ami fürtveszteséggel járhat. Ezért a szélcsendesebb mélyebb fekvésű területeken fokozott figyelemmel kell védekezni és a szerválasztásnál törekedjünk a megelőzésre, ami a következő napokban nagyon fontos, használjunk felszívódó hatóanyagot.

Az előrejelzés letölthető itt>

Részletek
Találatok: 29916

Az elmúlt időszakban többször is esett csapadék a Térségben, és mindkét betegség - a lisztharmat és a peronoszpóra - esetében újabb fertőzési hullámok indultak el. A virágzás közelsége és a betegségek számára jelenleg nagyon kedvező időjárás miatt haladéktalanul meg kell kezdeni a blokkszerű kezelések első fordulóját. A készítmények közül a legerősebb hatásúakat válasszuk: ez lehet valamelyik strobilurin, ezen kívül felszívódó szerek kombinációjával is indulhatunk. A lényeg, hogy erős védelemmel lássuk el a szőlőt, hogy a virágzás alatti időszakban a gombabetegségek várhatóan erős támadása visszatartható legyen. Nagyon fontos a jó fedettség. Törekedjünk a minél teljesebb, tökéletesebb fedettség elérésére. A folpet hatóanyagot tartalmazó kombinált készítményeket részesítsük előnyben, így a virágzás alatti csapadékosabb időjárás esetén sem lesz gondunk a szürkepenésszel.

Az előrejelzés letölthető itt>


Részletek
Találatok: 29297

A környezeti hőviszonyok alakulásának nagy jelentősége van a szőlő életében. Az évi vegetációs periódusok és fázisok csak jellemző minimális hőmennyiség és hőhatási időtartam mellett folynak le. Ha kedvezőtlen a hőmennyiség és annak hatási időtartama, akkor a növény vegetációja, fejlődése vontatott és megszakad. Jól tükrözi a vontatott fejlődést a tavaszi fakadáskori időjárás. Egyenletes meleg esetén a fakadás egyenletes, a hajtások növekedési üteme harmonikus. Egy-egy nagyobb lehűlés vagy napi hőingadozás a fakadást vontatottá teszi, mely nemcsak a növekedési ütemre hat ki, hanem a növények fertőzési lehetőségeit is növeli (pl. atka). 2016-ban az előző évhez képest a szőlőfajták 2-3 héttel korábban fakadtak ki, és az aszály ellenére nem képződött kevesebb fürt a hajtásokon. A hajtások növekedése azonban megtorpant a hirtelen lehűlés és nagy napi hőingadozás következtében.

A tavaszi fagyok kétfélék lehetnek: a hideg vidékről légáramlással fagyos légtömegek áramolnak be, vagy a helyi lehűlésből származik az úgynevezett kisugárzó fagy. A szállított fagyok ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni, a kisugárzó fagyok ellen azonban lehet hatékony védekezési mód (pl.: magasművelés, szélkeverő gépek alkalmazása, takarás). A fakadás  után a fiatal hajtások érzékenyen reagálnak az alacsony hőmérsékletváltozásra. A fakadó rügy már -0,5 0C- nál, a fiatal hajtás -1,0-3,0 0C-nál károsodhat.

A 2015 év aszálya után a 2016-os évnek az eleje sem mentes az elemi csapásoktól.

Április  21. és 26 között az ország szőlőterületei jelentős fagykárt szenvedtek, sok helyen a hőmérséklet -4 – 5 C0 alá süllyedt. Az Alföldön többek között a legnagyobb károsodás Császártöltés, Imrehegy, Kéleshalom, Hajós, Soltvadkert, Orgovány térségét érte. Az ültetvényeket sávosan érte a szállított fagy ennek következtében jelentős területi (elhelyezkedés, magasság, szélvédettség) különbségek voltak az elfagyás mértékében. Volt olyan ültetvény ahol a hajtások 20-30% -ban míg más ültetvények 70-100%-ban károsodtak. Fajták között is különbség volt, a minőségi szőlők, a Rajnai-, és az Olaszrizling, a Cserszegi fűszeres és a Kékfrankos szenvedte meg a leginkább a hideget, Bianca viszonylag jobban bírta.

Fagykárt szenvedett tőkék kezelése.

A tavaszi fagykárt szenvedett hajtások 1-2 napon belül hervadni, száradni kezdenek, majd leszáradnak. A fagykárral sújtott területeken a hajtásokat nem ajánlatos eltávolítani ha a hajtásoknak csak a teteje fagyott el, mert a hónaljhajtások az ép részekből előtörhetnek.  Meg kell várni, hogy megjelenjenek az új hajtások, a régi, károsodott hajtásokat csak ezután tanácsos eltávolítani. A károsított részeket célszerű az egészséges részekig visszavágni. Ha csak a hajtásvégek károsodtak, a hajtások csúcsi részét vágjuk vissza úgy, hogy a fürtök fölötti ép levelek megmaradjanak. Ha a fagyok károsították a fürtöket is úgy a megmaradt ép rügyek fölött vágjuk vissza. A visszavágás kézimunkaerő igényes és nagyobb szakértelmet kíván, ezenkívül sebzési felület, melyen keresztül utat nyitunk a növényt fertőző kórokozóknak. Eldöntendő kérdés, hogy megéri a plusz költség felvállalása vagy hagyjuk visszavágás nélkül a károsodott hajtásokat és aminosav-tartalmú növénykondícionáló szerekkel erősítsük a tőkéinket, a rejtett- és mellékrügyekből kifakadó hajtásokat, ugyanis ezekből jó eséllyel még valamennyi termést kaphatunk. Fontos azonban az előtörő hajtások ritkítása, fokozott kezelése.

Részletek
Találatok: 28271

2016. évi előadások:

1. Dr. Brazsil Dávid - Új engedélyezési eljárás magyarországi rendszere

2. Angyal László - Támogatási lehetőségek 2016-ban, a szőlő-bor ágazatban - Eger, 2016. 02. 16.

3. Angyal László - A szőlő szerkezetátalakítási és átállítási támogatás felhasználása - 2016, Kiskőrös, 2016. 02. 24.

4. Dr. Feldman Zsolt - Kormányzati feladatok a szőlészet - borászat területén - 2016, Kiskőrös, 2016. 02. 24.

5. Kunszeri Miklós - Ízesített borászati termékek - 2016, Kiskőrös, 2016. 02. 24.

6. Szőlősi Mihály az ÉV Bortermelője

2015. évi előadások,

  1. Andik János - Magyar High-Tech a szőlőhegyen
  2. Angyal László - A szőlő-bor ágazat támogatása – végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben
  3. Dancsházy Zsuzsa - A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink
  4. Dr. Kecskés László - Borászati ágazat a Bács-Kiskun megyei fejlesztési programokban
  5. Dr. Drozdik Frerenc - Tájékoztató az élelmiszerlánc-felügyelet aktuális kérdéseiről
  6. Dr. Martinovich László - Az eredetvédelem térinformatikai támogatása
  7. Dr. Németh Krisztina - Ökológiai szőlőtermesztés sajátosságai gyakorlati példákon keresztül
  8. Gál Csaba - ragadozó atkák előfordulása a Kunsági borvidéken
  9. Horváth Csaba - A borászati technológia fejlesztése
  10. Kis Miklós Zsolt - Vidékfejlesztési program 2014-2020.
  11. Kiss Attila - Az 2014-es év tapasztalatai a Tápió-Vin Kft-nél és egy 3 éves lombtrágya kísérlet összefoglalása
  12. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes - Az eredetvédelem aktuális kérdései
  13. Kunszeri Miklós Péter - mire figyeljünk a borkészítés és az adminisztráció során
  14. Majoros János - Eszközök, gépek, gépsorok
  15. Mérei Imre - Növényvédelmi praktikák
  16. Petter László - szőlő kabóca (Scaphoideus titanus) vektor és terjedésének megakadályozása
  17. Polyák István - Avagy, mit lehet tanulni a kaliforniai borászatoktól
  18. Szabó Attila – Keresztes József - A Duna Borrégió stratégiai kérdései
  19. Szentpéteri Attila - 2014. év tapasztalatai
  20. Sztanev Bertalan - A szőlő telepítés engedélyezési rendszere
  21. Tornai Tamás - a HNT szerepe az ágazati szabályozásban
  22. Zavileiski Vitali - Bistep
  23. EU-28 2014. évi bortermelési adatai (angol)
  24. Nagy Béla - Évjárat értékelés 2015. 07. 28.

Részletek
Találatok: 13904

2015. évi előadások,

  1. Andik János - Magyar High-Tech a szőlőhegyen
  2. Angyal László - A szőlő-bor ágazat támogatása – végrehajtási tapasztalatok és támogatási lehetőségek 2015-ben
  3. Dancsházy Zsuzsa - A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete és közös feladataink
  4. Dr. Kecskés László - Borászati ágazat a Bács-Kiskun megyei fejlesztési programokban
  5. Dr. Drozdik Frerenc - Tájékoztató az élelmiszerlánc-felügyelet aktuális kérdéseiről
  6. Dr. Martinovich László - Az eredetvédelem térinformatikai támogatása
  7. Dr. Németh Krisztina - Ökológiai szőlőtermesztés sajátosságai gyakorlati példákon keresztül
  8. Gál Csaba - ragadozó atkák előfordulása a Kunsági borvidéken
  9. Horváth Csaba - A borászati technológia fejlesztése
  10. Kis Miklós Zsolt - Vidékfejlesztési program 2014-2020.
  11. Kiss Attila - Az 2014-es év tapasztalatai a Tápió-Vin Kft-nél és egy 3 éves lombtrágya kísérlet összefoglalása
  12. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes - Az eredetvédelem aktuális kérdései
  13. Kunszeri Miklós Péter - mire figyeljünk a borkészítés és az adminisztráció során
  14. Majoros János - Eszközök, gépek, gépsorok
  15. Mérei Imre - Növényvédelmi praktikák
  16. Petter László - szőlő kabóca (Scaphoideus titanus) vektor és terjedésének megakadályozása
  17. Polyák István - Avagy, mit lehet tanulni a kaliforniai borászatoktól
  18. Szabó Attila – Keresztes József - A Duna Borrégió stratégiai kérdései
  19. Szentpéteri Attila - 2014. év tapasztalatai
  20. Sztanev Bertalan - A szőlő telepítés engedélyezési rendszere
  21. Tornai Tamás - a HNT szerepe az ágazati szabályozásban
  22. Zavileiski Vitali - Bistep
  23. EU-28 2014. évi bortermelési adatai (angol)
  24. Nagy Béla - Évjárat értékelés 2015. 07. 28.

Részletek
Találatok: 61594
A Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetsége forgalom lassító demonstrációt tart 2015. augusztus 28-án pénteken Kiskőrös körzetében 5 helyszínen.

A demonstráción részt vevő termelők a manipulált, hamisított olasz borok hazai behozatala ellen, továbbá az ennek következményeként kialakult mostani megalázó szőlő felvásárlási árak ellen kívánnak tiltakozni. Elfogadhatatlan továbbá az a gyakorlat is, hogy a termelő beszállítja a szőlőt a borászatba, és a borászat az általa átvett szőlőre még semmiféle árat nem tud mondani, mondván, majd ha kialakul valamikor valamilyen ár, akkor majd azt fogja alkalmazni.

A felhívás szövege letölthető itt>